Lackfi János: Gubóban

2010.01.25. 15:21 Rongybábu

Egyik olvasónk küldte ezt a darabot. A költői szabadsággal való visszaélés az egyik legnagyobb oka blogunk létrejöttének. Mert, hogy az éjszaka egy feketenindzsa dóbócsilagokkal, az utoljára akkor volt számunkra nem zavarbaejtő, amikor még elhittük, hogy Chuck Norris a legnagyobb ász. És még csak ezután jön az élő hús a kocsonyában és csak remélni tudjuk, hogy ez nem az a bizonyos kocsonyába dermedt béka a közmondásból. Már csak azért is, mert sikamlós állatokból egy hangyányival több lenne ebben a versben az ezután következő besózott meztelencsigával és anakondával együtt. Ha az egyszemélyes karambol fogalma nem mentene a szakaszon, akkor a lét-kabát kifejezéstől is csuklanánk. De lehet, hogy mindez elidegenítő taktika, mert ez a szöveg annyiszor kizökkenti az olvasót, hogy Brecht epikus színháza elsírhatná magát. Ja, az utolsó versszak kezdőmondatáért (nincs sálam, de megigazítom) le a kalappal.

Micsoda izgalom, hogy ezt a borzalmat Lovasi András fel is énekelte. ITT megtekinthető.

Lackfi János: Gubóban

Szeretteimtől elhúzódom,
Barátságaimat visszakérem,
Mint hernyó, magamba gubózom,
Embrióként pörgök a térben.

Elém lép az éjszaka halkan,
Dobócsillagokkal felszerelt nindzsa,
Fekete ruháján rés a szemnek,
Egy szeme szűk rés, az is bandzsa.

Idegeim úgy rángatóznak,
Mint élő hús a kocsonyában,
Nézem, hogy belül mivé lettem,
Nézem, hogy ott kinn mit csináltam.

Mint meztelencsiga besózva,
Úgy fordulok ki most magamból,
Lét-kabát bélését kitárom,
Lettem egyszemélyes karambol.

Nincs sálam, de megigazítom,
Egyre szorosabb anakonda,
Surrogva röppennek az évek
Dobócsillagnak homlokomba.
 

Életrajz a Wikipédián:

Lackfi János (Budapest, 1971. május 18. – ) magyar költő, író, műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós. [...] Első publikációja 1987-ben jelent meg (ekkor a Táncsics Mihály Gimnázium diákja). Az ELTE BTK magyar–francia szakán szerzett diplomát 1996-ban, majd az ELTE-n a Magyar Irodalomtörténet tanszéken doktorált. 1994-ben a JPTE Francia Tanszékén tartott kurzust a belga irodalomról. 1999 óta a Nagyvilág című folyóirat, 2000-től a Dokk.hu internetes folyóirat szerkesztője. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Francia Tanszékének adjunktusa (1996-tól), a Kreatív Írás program egyik vezető oktatója Vörös István mellett. A Magyar Írószövetség és a JAK tagja, valamint a Magyar PEN Club titkára.

Díjak, ösztöndíjak, elismerések:

1991 Művészeti Alap ösztöndíj


1992 Gérecz Attila-díj


1995 MAOE Hidas Antal-jutalma


1995 TEMPUS-ösztöndíj a brüsszeli ULB egyetemen


1997 a kárpátaljai Pánsíp folyóirat és az Írószövetség szonettpályázatának fődíja


1997 az Első Soproni Bordalverseny Különdíja


1998 a Société des Gens de Lettres Illyés Gyula-díja


1998 Soros-ösztöndíj


1999 a belga Kulturális Minisztérium Műfordítói Díja (Prix de traduction littéraire de la Communauté Française de Belgique)


1999 Hajnóczy Péter prózaírói ösztöndíj


1999 NKA ösztöndíj


2000 A Kortárs Irodalmi Központ és a Petőfi Irodalmi Múzeum Vörösmarty-pályázatának díja


2000 József Attila-díj


2001 Déry Tibor-jutalom


2002 Palócföld, Mikszáth-pályázat III. díj


2002 Quasimodo-díj


2002 Új Forrás interjúpályázat fődíja


2003 Móricz Zsigmond-ösztöndíj


2004 A párizsi Centre National du Livre műfordítói ösztöndíja, 2004.


2005 Katona József drámaírói alkotói támogatás (Édes Anyanyelvünk, 2.)


2005 Örkény István ösztöndíj


2006 NKA drámaírói ösztöndíj

Szólj hozzá!